Gyermekvállalás és életterv.

„Aki későn érkezik, azt megbünteti az élet!” Ezek a kemény szavak eredetileg Mihail Gorbacsovtól származnak, és számtalanszor idézték őket a legkülönfélébb összefüggésekben. A gyermekvállalás és a családtervezés kérdésében is találónak tűnik ez a mondás: „Aki nem akar a nem kívánt gyermektelenség csapdájába esni, jól teszi, ha már korán elgondolkodik a családtervezésen” – mondja Univ.-Prof. Dr. Wilfried Feichtinger bécsi reprodukciós szakorvos. „Tény: az életkor előrehaladtával egyre nehezebb egészséges gyermeket nemzeni, és a fehér köpenyes istenek sem tudják visszaforgatni a biológiai órát.”

A „Kinderwunsch und Lebensplan” című könyvükben (Orac Verlag) az orvos és társszerzője, Eva Stanzl azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyekkel a modern nők és párok szembesülnek: a karriert fel kell építeni, a tanulmányokat mindenképpen be kell fejezni; a párkeresés gyakran nehézkes, a megfelelő partner, illetve gyermekapa kiválasztása pedig ma bonyolultabb, mint valaha. A tabletta feltalálása óta a nő ugyan képes eldönteni, hogy szeretne-e teherbe esni és mikor. Másfelől viszont fennáll a veszély, hogy éppen ebbe a meddőségi csapdába esik, lekési a vonatot, és aztán egyedül marad a peronon.

Semmi gond?

„Nem is olyan drámai!”, „A modern orvostudománynak ez egyáltalán nem probléma!” és „Ma már 50 évesen is teherbe esnek a nők!” – ezeket a szlogeneket suttogják a barátnők a harmincas éveik végén járó, gyermektelen nőknek, akik lassan egyre hangosabban hallják ketyegni a biológiai órájukat. Ahelyett pedig, hogy orvoshoz fordulnának és ellenőriztetnék saját termékenységük aktuális állapotát, vagy végre elhagynák a tablettát, naponta ismételgetik ezeket a mantrákat a saját tükörképüknek.

„Anélkül, hogy minősíteni akarnám, szeretném megmutatni a nőknek és a pároknak, hogy a reprodukciós medicina ugyan ma már nagyon fejlett, csodákra azonban nem képes” – mondja Univ.-Prof. Dr. Feichtinger, Ausztria első lombikbébijének „atyja”. „A legtöbb nő egyszerűen figyelmen kívül hagyja vagy elhessegeti, hogy a reprodukciós szakorvosok körében is érvényes: fiatalabban jobb. Pont.”

A felvilágosítás tisztánlátást teremt

Számos esetismertetésen keresztül közelít Univ.-Prof. Dr. Feichtinger a könyvében a családtervezés érzékeny témájához, gyengéden és realistán. Egyszerre szól fiatalokhoz, hogy rávilágítson az időben megkezdett családtervezés jelentőségére, és az egyelőre még gyermektelen, idősebb, gyermekre vágyó nőkhöz, hogy bemutassa az orvostudomány lehetőségeit. „Leírom, hogyan működik a mesterséges megtermékenyítés, milyen lehetőségeket kínál, de azt is, hol vannak a határai” – magyarázza az orvos. Azt, hogy valaki kizárólag az orvostudományban bízzon, teljesen kiadja a kezéből a felelősséget, és a családtervezést a végtelenségig halogassa, a WIF alapítója kontraproduktívnak tartja: „A családtervezés a fogamzásgátlás ellentéte” – mondja a szakértő. „A családtervezés ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy »megelőzzük a gyermekáldást«, hanem azt is, hogy »idejében gyermeket vállalunk«.”

Tudatos döntés

A lefagyasztott petesejtek, az IVF, a spermabankok és társaik a tabletta-generáció reménységei, és megmutatják, mi mindenre képes ma az orvostudomány. A statisztikák azonban azt bizonyítják, hogy minden a régi: 30 éves kortól a nők termékenysége csökkenni kezd. A negyvenes évek elejétől a teherbeesés esélye évi öt-tíz százalékra csökken – orvosi segítséggel és anélkül is. Univ.-Prof. Dr. Feichtinger: „Nem akarok pánikot kelteni, és a reprodukciós medicinába vetett bizalmat sem szeretném gyengíteni: csupán arra szeretnék rámutatni, hogy tudatos döntést igényel, ha valaki családot szeretne.” Ugyanakkor az orvos óva int a félreértelmezett becsvágytól is: aki már a terhesség előtt teljesen berendezi a gyerekszobát, és megveszi a rózsaszín zoknikat és ruhácskákat, gyakran csalódik. „Ha valaki ki akarja kényszeríteni a gyermekáldást, az annyira megnövelheti a belső stresszt, hogy az akár meg is akadályozhatja a terhességet.”

Nehéz megtalálni: a megfelelő időpont

Az időzítés azonban nemcsak a szülők számára fontos, a gyermeknek is joga van az órára nézni. Univ.-Prof. Dr. Feichtinger a könyvében bemutatja, milyen hatással van a gyermekekre, ha a szülők idősebbek: fiatalos gondtalanság az érett élettapasztalattal szemben. „Az, hogy az úgynevezett későn érkezett gyermekek szinte mindig jelentősen különböznek idősebb testvéreiktől, és hogy ez összefügg a szülők előrehaladottabb életkorával, ismert tény, valójában azonban nem kutatott” – magyarázza az orvos. A későn érkezett gyermekek gyakran érzékenyebbnek, intelligensebbnek, kiegyensúlyozottabbnak és céltudatosabbnak tűnnek idősebb testvéreiknél. Az, hogy a szüleik ritkábban vagy rövidebb ideig fociztak velük, a legtöbbjüket láthatóan nem igazán zavarja.

Reagálni az életre

A könyv lényegét az orvos így foglalja össze: „A reprodukciós medicina áldás a meddő párok számára, mert ott is lehetővé tehet terhességet, ahol természetes úton csak csekély esély van rá. Nem szabad azonban, hogy a korai élettervezés pótléka legyen.”

A tolmács szavaival egyébként a legendás Gorbacsov-idézet így hangzik: „Nehézségek leselkednek arra, aki nem reagál az életre”. Ez pedig a családtervezés kérdésében is jobban illik a helyzethez. „Ahhoz, hogy ne essünk a meddőség csapdájába, fontos, hogy ne hunyjuk be a szemünket a valóság előtt, és időben cselekedjünk” – mondja Univ.-Prof. Dr. Feichtinger.